A farsang évszázadok óta egyet jelent az ünnepléssel, a bálozással és jelmezbe öltözéssel! Sokan nem tudják honnan ered az ünnep és milyen néphagyományok kapcsolhatók hozzá. Írásunkban lerántjuk a maszkot a mulatozás eredetéről.

A farsang időpontja és az ünnep hossza minden évben más, hiszen mozgó ünnepről beszélünk, mely a keresztény egyházi ünnepekkel, a vízkereszttel és húsvéttal áll szoros összefüggésben.

A farsang szó a német eredetű ‘Fastenschank’, azaz ‘böjti kocsma’ szóösszetételből ered, mely egyértelmű utalás a böjt kezdete előtti utolsó napra, amikor még szabad volt alkohol fogyasztani, azaz a húshagyó keddre. Latin nyelvterületen az ünnepre a karnevál szó használatos, melynek jelentése a hús elhagyása. A kereszténység előtti időkből származó mulatságokat a katolikus egyház betiltotta, így az ünnep csak a korábbinál visszafogottabb formában valósulhat meg a 17. század óta. A farsangi időszakban a természet újjáéledését, a tél végét, a vidámságot és jókedvet ünneplik világszerte. A farsang hagyományosan a párválasztás időszaka is. Az ismerkedésre remek alkalmat teremtettek a táncos mulatságok, emellett esküvőszezonnak is számított, hiszen nagyböjt alatt tilos volt házasságot kötni. Magyarországon a nemesi udvarokban bálokat rendeztek a reneszánsz jegyében, míg a kisebb falvakban a mulatozás a fonókban zajlott, ahova az ünnepre való tekintettel férfiak is bejárást kaptak.

Az álarcos vigasságok messzenyúló hagyományokkal rendelkeznek a különböző országokban, eredetük szerint a tél búcsúztatására, a tavasszal érkező termékenység és bőség időszakának ünneplésére vezethetők vissza. A többnapos álarcos felvonulások több országban is szerves részét képezik az ünneplésnek, gondoljunk csak a leglátványosabbak között számon tartott riói és velencei karneválra, vagy épp a mohácsi busójárásra.

Csatlakozzon Ön is a vigasságokhoz és ünnepelje a megújulást és az élet szeretetét, hogy a néphagyomány még sokáig fennmaradhasson!